A gyerekek nyúzzák, gyömöszölik, hemperegnek rajta, cipelik... Felnőttként lazulós, gondtalan pillanat a leülés erre a kötött puffra, aztán mehet tovább minden. Nagyon örülök, hogy elkészült a design labda nagytestvére, sikerült a tervek szerint megvalósítani, csak biztatni tudlak benneteket is, ha szeretnétek megkötni magatoknak, íme egy kis segítség hozzá, ÍGY KÉSZÜLT:
Kellékek:
- pólófonal (kb. 220 m-ből jött ki ez a 40 cm átmérőjű gömb)
- 12 mm-es kötőtű
- apró hajcsipesz
- olló, horgolótű, erős cérna, nagy tű
- belsőhöz erős textil (pl. pamut párnahuzat)
- töltőanyag (pl. szivacs őrlemény, hungarocell golyók...)
- cipzár: 2 db 45 cm-es (annak, aki szétszedhetőre tervezi)
- (idő...)
A pólófonalat magunk is elkészíthetjük megunt pamutpólókból, de nagyon sok anyag kell egy ekkora méretű gömbhöz, csak akkor kezdjük így, ha színes, változatos és bohém puffra vágyunk. Ha igazán szép, egyszínű, egyenletes munkát szeretnénk, jobb, ha előre gyártott fonalat vásárolunk, kevesebb csomóval megússzuk. A neten többféle márka elérhető, pl. TekTek, YarnArt Spagetti, Zpagetti, általában 1 gombolyag 100-130 m-es, 2-3 gombolyag elegendő 1 puffhoz. Én nehezebb, ám olcsóbb megoldással éltem, egy méteráru boltban szereztem nagyon jó áron egy 540 cm hosszú, 150 cm széles pamutpóló anyagot. Nemcsak az anyagiak vezéreltek a nehezebb megoldás felé, hanem mert mindenképpen halványzöld színt szerettem volna, amit egyik cégnél sem találtam a pólófonalak között. Vágtam a csíkokat, csomóztam, kötöttem, csomóztam, kötöttem... de megérte a fáradtságot! Az anyagot keresztben, 4 cm-es csíkokra vágtam, majd a csíkot széthúztam, amitől hengeresre nyúlt.
Aki nem riad vissza a csomóktól, megmutatom azt a technikát, ami alig jár anyagveszteséggel, és viszonylag aprócska göb keletkezik belőle. Igyekezni kell a csomókat a hátoldalra tessékelni kötés közben, akkor szép lesz a végeredmény.
Nem kötöttem össze előre hosszú fonallá a csíkokat, mindig aktuálisan csomóztam hozzá a rövidre fogyott fonalvéghez a következőt, így megspóroltam a gombolyagkészítést. (Kicsit bíztam benne, hogy maradni fog anyagom a végén, de hihetetlenül összezsugorodott az az 5 m textil... kb. mint amikor kromoszómákká rendeződik a DNS...) A hátoldali csomók ilyen képet mutatnak:
A gömb kötésének technikája ugyanaz, mint amire a design labdánál utaltam, megnézhetitek két német nyelvű videón: Ana Kraft 1.rész, 2.rész. De lehet, hogy már ebből is megértitek:
Az ábra szerinti gömbszeletet kell megkötni egymás után annyiszor, hogy teljes gömböt adjon ki kitömés után (az enyémnél 14 ciklus kellett). Minden vízszintes csík/ív egy-egy sort jelent.
Részletesen: kezdősor 50 szemmel, végig lustakötéssel haladunk, a következő sort teljesen végigkötjük, de a következő két sorban az utolsó 4 szemet lekötés nélkül hagyjuk, úgy fordulunk. Forduláskor az első le nem kötött szemet leemeljük, mögé vezetjük a fonalat, majd visszatesszük a helyére a leemelt szemet kötés nélkül. Erre amiatt van szükség, hogy a fogyasztás ne képezzen lyukat, szépen, szorosan illeszkedjenek a szemek és sorok egymáshoz. A következő két sorban 8, majd az azutáni kettőben 12 szemet hagyunk lekötés nélkül. Könnyen belezavarodhatunk, hol is tartunk, ezért érdemes egy hajcsipesszel megjelölni a fordulás helyét a sor végén. A 12 szemet szabadon hagyó sorok után végigkötjük oda-vissza a teljes sort, ezzel kész az első ciklus, azaz gömbcikk. A következő ciklust rögtön 4 szemes sorvégi kihagyással kezdjük, és a ciklusokat ismételjük. Az utolsó ciklus befejeztével lezárjuk a munkát.
A kész munkának először összehúzzuk a két végét (az északi és déli sarkot), amihez jól jön a maradék fonal és horgolótű. Végül összevarrjuk a gömböc nyílását, de teljes zárás előtt ne felejtsük el kitömni! Érdemes egy belső huzatot készíteni, amibe a tömőanyag kerül. Nálam ez valóban huzat volt, mert egy nem használt nagypárnahuzatot áldoztam fel, összehúztam a szemközti oldalait erős cérnával, majd a nyílásába cipzárt varrtam, hogy utólag is hozzá lehessen férni a belsejéhez. És mint látjátok az utolsó képen, a külső burok is cipzárral zárul nálam, hogy szükség esetén mosógépbe tehessem a puffot. Kisgyermekekkel nem árt az efféle előrelátás :)!
Íme a végeredmény: egy kedves, nyúzható, trendi ülőke, a kézimunkázó büszkesége!
